2018. 07. 27. Reggel
Még a nap is szebben süt ma! Tegnap este/hajnalban azért még elmorzsoltam egy pár könnycseppet de úgy érzem, hogy már az idegesség első hulláma okozta. Az izgalom már a tetőfokot súrolja… Annyira nagyon várom már a pillanatot. Miylen lesz ha lenézek? Lapos? Vagy semmilyen? Így is olyan minik, alig látszanak. Még egyszer megnéztem magamnak a testem, milyen vagyok meg egészben, vágások, sebek, hegek nélkül. Még nem is látszik a küzdelem a testemen. Viszont már nagyon kíváncsi vagyok. Nem tudok megülni a fenekemen. Reggel annyira nagyon korán kellett kelni, (hajnal 5) vérvétel, őrszem nyirokcsomó megjelölés, csak úgy kapkodtam a fejem. Ó jaj rohantam a doktorbácsihoz bejelölésre is. Ami alapján majd a műtét zajlani fog, ezek a vezér vonalak. Majdnem el is késtem.
Most éppen az ágyon ülök és várom a Szerelmem. Ahh de lassan telik az idő. Még 10 is alig múlt el. Én leszek a 3. ma a műtéti sorrendben. A második páciens már bent van. Javában folyik a munka a műtőben.
Áááá BELÉPETT MAATYIII A KÓRTEREMBE EGY DOBOZ VAN NÁLA
